Imádok sütni. Ezt mindenki tudja rólam. Főzni kevésbé, inkább sütök. Nagyon édesszájú vagyok, ezért oda kell figyelnem, hogy ne essek abba a hibába, hogy minden nap valami finomságot elkészítek. Az egészséges életmód nagyon fontos, ezért próbálok tudatosabban étkezni és sütni, főzni.

Ehhez pedig kerestem rengeteg receptet, sőt még anyukám is adott nekem egy-két szakácskönyvet, amiben remek diétás ételeket találtam. Rájöttem, hogy ezek is tudnak nagyon finomak lenni, nem kell feltétlenül mindennek cukrot tartalmaznia. Néhány egyszerűbb süteményt el is készítettem, és áthívtam a barátnőimet, hogy kóstolják meg és szavazzanak a legjobbra, mert a nyertes süteményt fogom elkészíteni a húgom születésnapjára desszertnek. A tortát viszont anyukánk csinálja, az is új recept alapján fog készülni, de ez egyelőre még titok, én sem tudok erről semmit. Szeretne valami újat kitalálni, hiszen a húgom minden évben ugyanazt a tortát kéri, idén azonban szeretné, ha változás lenne ezen a téren is, úgyhogy most rendesen feladta anyukánknak a leckét.

Mivel most mindenki egészséges életmódra váltott, ezért most oda kell figyelni, hogy mit és miből készítünk el. Amikor kicsi voltam, mindig cukrász akartam lenni, de eltántorított, hogy minden cukrász, akit láttam a tévében, kövér volt, sőt, még a mesékben is mindig ezt lehetett látni, ezért gyorsan elhessegettem ezt az álmot. Nem bánom, mert nem biztos, hogy szeretnék mai fejjel mindennap a konyhában sürögni-forogni, így viszont, hogy a sütés hobbi maradt, így pont megfelel nekem is.

A gasztronómia nálunk erősen jelen van, ugyanis anyukám nővére, apukám bátyja is szakács, és a nagymamám pedig cukrász. Kiskoromban rengeteget sütöttem a nagyival, így sok mindent eltanultam tőle. Kedvencem mindig nagyi palacsintája és almás rétese, hiába próbálkozom, nekem sosem sikerül úgy, ahogy neki. De gyakorlás teszi a mestert!